A sikeres rutin vizsga után 2 héttel kijössz az okmányirodából, kezedben a jogsiddal, amin még meg se száradt a tinta, de már azon töprengsz, hogy milyen autót lenne érdemes vásárolnod, amit olcsó fent tartani és legalább a szűk család előtt felmered vállalni. Nyugalom, segítek.

Suzuki Swift

Ha nem zavar, hogy minden parkolóban áll legalább 5 ugyanolyan autó, mint a Tiéd és a legfőbb célod az autózással az  A pontból B pontba való eljutás, akkor ez lesz a neked való autó. Keveset eszik és az egyik legmegbízhatóbb típus a piacon. Kell ennél több? Ha nem, akkor irány a hahu, ha igen, akkor még görgess kicsit tovább.

Honda Civic

Ha nagyobb élményre vágysz, mint egy Swift, de ugyanakkor a megbízhatóság is fontos, akkor a Honda Civic 6. generációja jó választás lehet. 2 főbb problémája lehet, a rozsda és az olajfogyasztás, de megállni nem fog alattad és azért akadnak értelmes példányok bőven a kínálatban. Én nem feltétlen az esztétikai állapotot nézném ennél az autónál, hanem inkább a motor és rozsda állapotát. 1-2 kisebb horpadás nem akkora baj, mint az olajfogyasztás. Legalábbis szerintem.

Bmw E46

Az E46-os 3-mas bökő is  jó választás lehet a német autók szerelmeseinek, akár egy kisebb motorral is, arra viszont számítani kell, hogy az alkatrész árak lényegesen combosabbak, mint egy Suzukinál és vélhetően sűrűbben is kell ilyen jellegű dolgokra költeni. A régi német prémiumok sosem arról voltak híresek, hogy pénztárca barátok, ezért érdemes 2x is átgondolni, mielőtt fejest ugrasz egy ilyenbe.

Peugeot 206

Egy nagyon jó választás lehet ez a kis francia hatchback. Szintén nagy motorválasztékkal és egész jó formavilággal. Ennél a típusnál a hűtővíz hőmérséklete lehet kissé kényes téma, erre érdemes oda figyelni, mert a meredekebb utakon hamar felmelegszik a víz és pikk pakk megvan a baj, de ezt leszámítva ez is egy megbízható és jó autónak mondható.

Seat Ibiza

Ha egy egyszerűbb német autóra vágysz, akkor a Seat Ibiza egy tökéletes választék lehet. Elérhető áron nyújt nagy motorválasztékot és jó vezetési élményt. Az alkatrészek sem drágák hozzá és jól is néz ki. Ha érdekel ez a típus, ide kattintva többet is olvashatsz róla.

A Toyota most aztán odatette magát. Épp, hogy megjelent az új GR86, már is érkezik a Hachiroku új változata, ráadásul elektromos és hidrogénes verzióban is. 

Forrás: Toyota

Az elektromos BEV névre keresztelt modell az AE86 fix fényszóróit kapta meg. Optikailag szerencsére nem bántották az elődöt, maradtak az egyszerűbb, de jól bevált formánál. Ami érdekes, hogy bár a Prius akkumlátorát és a Tundra elektromos motorját pakolták bele, mégis kézi váltót ígérnek hozzá. Erre személy szerint nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz így váltani és vezetni, biztos izgalmasabb, mint simán a gázt nyomni és csenben haladni előre.

Forrás: Toyota 

Ennél is izgalmasabb viszont az AE86 H2, ami a drift legenda hidrogén hajtású utódja. Sokak örömére ez a verda bukólámpával kerül piacra, már csak ezért is jár egy piros pont a Toyotának, de itt még nincs vége a sornak. A motorháztető alatt végre nem egy haszontalan, üres fakk lapul, hanem egy mérnöki csoda. Elődjéhez hasonlóan egy 4 hengeres soros motort kapott, ami a csomagtartóban elhelyezett tartályból kapja a hidrogént. Erre különösen kíváncsi vagyok, hogy milyen érzés lehet vezetni egy hidrogénes sport autót. 

Forrás: Toyota

Egy biztos, nagyon becsülendő dolog ez a Toyotától. Sikerült úgy visszahozniuk a '80-as évek legendáját, ahogyan azt megérdemli. Nem variáltak a kasztnin, meghagyták a hátsókerékhajtást is és ezek a Bride ülések sem egy boltbajárós autó érzetét keltik. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egyszerűbb és olcsóbb egy régi formát újra gyártásba hozni, mint kifejleszteni egy teljesen új platformot.  Bízzunk benne, hogy a Toyota példáját követve a többi gyártó is hasonló útra lép és például az elektromos "Mustang" helyett ilyen remekműveket dobnak majd piacra, amiktől nem elmegy, hanem megjön az életkedvünk. 

A Lamborghini nem hagyja cserben a vásárlóit idén sem. Az Aventador utódja egy V12-es szörnyeteg lesz, hibrid rásegítéssel és több, mint 800 lóerővel. Szerintem mai viszonylatban ez elképesztő teljesítmény, főleg egy szívómotorból, ami egyébként 8500 felett tud forogni.

Forrás: carsales.com

Bár a Lamborghini már a 2011-ben megjelent Aventadorral is magasra tette a lécet a maga 700 lóerejével, 2.9 mp alatti 0-100-as gyorsulásával és 350 km/órás végsebességével, most úgy látszik, hogy az utódja még erre is rátesz egy lapáttal. 

Az autóról több infót majd a márciusi bemutatóján fogunk megtudni, de az már most is tisztán látszik, hogy az olaszok 2023-ban sem veszik félvállról az autógyártást. Minden esetre az nagyon becsülendő, hogy továbbra is kiállnak a V12 mellett, az Uniós szorongatások ellenére is.

Mielőtt elolvasnátok ezt a cikket, ajánlom figyelmetekbe az előző írásom, amit ennek a témának a bevezetőjeként szántam. Ezt ide kattintva megtaláljátok.

Nissan GT-R R35

Sajnos várható volt, hogy a GT-R nem sokáig lesz már velünk, mivel 2007 óta gyártják és a mi csodálatos Uniónk nem szereti, ha valami hangos, erős és izgalmas. Már pedig a VR38DETT névre keresztelt 3.8 literes, V6-os motor, a maga 570 lóerejével túl jónak bizonyult ahhoz, hogy életben tartsák a kontinensünkön. Ezzel teljesen el is tűnnek a Nissan sport modelljei Európából, mivel a 370Z utódját, a 400Z-t sem kapjuk meg hasonló okokból. Japánban viszont továbbra is kapható lesz Godzilla dédunokája.

Audi R8

2006 óta gyártja az Audi, ezt a középmotoros, összkerekes fenevadat, de sajnos tőle is búcsúznunk kell. Azt hiszem sokan vissza fogjuk sírni ezeket a V8-as és V10-es motorokat akkor, amikor már csak az elektromos autók vinnyogását fogjuk hallgatni az utakon. Az utódról még csak pletykák vannak. Nem tudni lesz-e folytatás, vagy ha lesz is, akkor milyen motorral. 

Lamborghini Aventador

Az ördög karja sajnos az olaszokhoz is elért, így a Lamborghini Aventadortól is el kell köszönnünk. Legalábbis a jelenlegi változatától, bár ennél jobb technikát nem hiszem, hogy fogunk még valaha kapni. 6500 köbcentis, V12-es motor. 2.9 mp alatti 0-100, 700 lóerő, 350 km/h végsebesség, mindez összkerékhajtással. Szerintem erre még egy jó ideig emlékezni fogunk, én nagyon bízok benne.

Dodge Challenger Hellcat

Amerika sem marad könnycseppek nélkül, ugyanis a Dodge befejezi idén a Challenger Hellcat gyártását. A 6200 köbcentis, kompresszoros V8-as 707 lóerő leadására képes és 3.6 mp alatt teljesíti a 0-100-as gyorsulást, amit egészen 320 km/h-ig tud szó nélkül folytatni. Tavaly bemutatták az elektromos utódját, aminek egy elektromos vinnyogó hangot adtak a mérnökök annak érdekében, hogy ne vesszen el teljesen a Challenger hangja. Nevetséges.

Sajnos az egyre szigorúbb EU-s környezetvédelmi normákat nagyon nehéz teljesítenie az autóiparnak, különösen a sportautóknak. 

Biztos lesz pár ember aki nem fog egyetérteni a véleményemmel, de kötelességemnek érzem, hogy kiálljak amellett a dolog mellett, ami sokunkban tartja a lelket, főleg ezekben a gazdaságilag nehéz időkben, de ebbe bele se megyek már. A lényeg, hogy számomra érthetetlen az, ami a döntéshozók fejében játszódik le mostanában. Annyi mindent feláldoztunk már a "környezetvédelem" oltárán, hogy lassan az 1000-es, 3 hengeres turbómotorok nem szennyezni, hanem tisztítani fogják a levegőt, de nekik ez sem elég, a (benzin)vérünket akarják. Nem elég, hogy horror ára lett az autózásnak az utóbbi időben, páran azt akarják, hogy pénzért se tudjunk autózni, legalábbis belsőégésű motorokkal. Az elektromos autókra később még kitérek, először zárjuk le a mocskos anyagiakat. Szóval, a 640 forintos benzin ár, a drága biztosítások és a jogosítvány árának rohamos növekedése is egyértelműen megnehezíti az autózást. Az infláció miatt pedig a gumik, az alkatrészek, felnik és kiegészítők ára is jócskán megemelkedett. Apáink a zsigulikkal meg a ladákkal reggeltől estig csapathatták, mert reális ára volt a benzinnek a fizetésekhez képest.

Szó sincs arról, hogy vissza sírom azokat az időket, de az tény, hogy nekik nem került annyi pénzbe megélni a fiatalságot, mint nekünk. Merem feltételezni, hogy Ti, akik ezt olvassátok hasonlóan álltok az autózáshoz, mint én és szívesebben teszitek csurig a tankot, mint hogy leigyátok magatokat egy szórakozóhelyen minden hétvégén. Sajnos ezzel a felsőbb hatalmak is tisztában vannak és ki is használják, hogy szinte bármennyi pénzt képesek vagyunk kifizetni azért az érzésért, amit a vezetés ad. Persze ott vannak azok is, akik munkába járás miatt tankolnak, de én csak kis részben erősítem azt a tábort, így erre nem térek most ki külön, úgyis mindenki tudja, miről van szó.

Szóval itt vagyunk kiszolgáltatottan és folyamatosan minden irányból megy a kóstolgatás, hogy meddig bírjuk még szó nélkül benyelni ezeket. Sokan erre annyit mondanak, hogy vegyünk villanyautót. Oké, de miből? Illetve nem is annyira oké, mert aki szereti érezni azt, ahogy egy autó él, szereti a motor hangját és a váltó kapcsolását az nem egy vinnyogó, nehéz autóval akar hétvégente kanyarogni, esetleg pályanapokra járni. Ráadásul mióta ilyen rezsi árak vannak már a töltés sem kerül annyival kevesebbe, hogy megérje azt a több órás különbséget egy 5 perces tankoláshoz képest. Nem terveztem ilyen hosszúra ezt az írást, de úgy érzem ki kellett írnom magamból ezeket a dolgokat, úgyhogy inkább ketté szedem a storyt és hamarosan érkezik a folytatás, amit ide belinkelek majd. A lóerő legyen veletek!

2005 óta a Civic a Honda legkeresettebb modellje és ez nem véletlen, hiszen karakteres motorok, megbízhatóság és praktikum jellemzi ezeket az autókat.

1973-ban jelent meg az első Civic és azóta több, mint 18.5 millió darab készült belőle. Ezzel a mennyiséggel a 4. helyen áll a legnagyobb darabszámban gyártott autók listáján.

A Civic 9. generációját (Hondás körökben csak "9gen") 2012-ben kezdték gyártani 3 féle kasztnival: 4 ajtós sedan, 5 ajtós kombi (Tourer) és 5 ajtós hatchback kivitelben.

A modell 2015-ben kapott egy faceliftet, ez főleg külső változásokat hozott abszolút pozitív irányba. Módosítottak többek között az első és hátsó lökhárítókon, a fényszórókon és a küszöbökön is. Egyáltalán nem csúnyák a ráncfelvarrás előtti modellek sem, de szerintem sokkal sportosabb a 2014 utáni Civicek megjelenése.

 Az autót 5 féle motorral forgalmzták Európában: 1.6-os turbódízel CTDi (120 LE), 2.2-es CTDi (150 LE), 1.4-es szívóbenzin (99 LE), 1.8-as szívóbenzin (141 LE) és a 2000 köbcentis, turbóbenzines Type-R, a maga 310 lóerejével.

Nekem egy 2014-es, facelift előtti, comfort+ felszereltségű, 1.4-es hatchbackkel van tapasztalatom, így innentől ezt a fajta kasztni-motor kombót fogom kivesézni.

Ránézve erre az autóra, azért jár egy taps a Hondának. Az egész autó jól el lett találva. Az eleje és a hátulja is sokkal modernebb, mint az előző, 8. generációnak. Minden apró részlete összhangban van egymással. Természetesen a szép, japánosan elnyújtott első és hátsó fényszórók itt sem maradtak el, ezektől lesz teljes a kép. Az autó külsejét illetve egyetlen negatívumot tudnék felhozni: a műanyag elemeket a sárvédőíveken. Ezek nem igazán adnak hozzá a látványhoz, viszont amikor elkezdi kiszívni a nap és egyre fakóbbak lesznek az már nem egy szemetgyönyörködtető látvány, ezért érdemes rájuk oda figyelni és rendszeresen ápolni. Egyébként a ráncfelvarrás utáni modelleknél már ez a probléma nem áll fent, mivel azokon gyárilag színre vannak fújva ezek az elemek.

A beltere szintén japános, egyszerű, de nagyszerű. A szövettel bevont ülések sportosnak mondhatók ebben a kategóriában, mivel elég jól tartanak. A kezünkkel bárhova nyúlunk, mindenhol műanyagokkal találkozunk, de egy egész minőségi, masszívabb fajtával, nem a gagyi kopogóssal. A comfort+ felszereltség egyik legnagyobb előnye a bőrbevonatú, multifunkciós kormány és a szintén bőrözött váltógomb. Az extrákat nehéz kategorizálni, mivel voltak olyan dolgok, amiket külön is lehetett kérni a Hondától akár az alap, comfort felszereltséghez is pl.: ülésfűtés. A hátsó üléssort a Hondától megszokott módon síkba lehet hajtani, ez hatalmas előny a konkurenciával szemben. Egyébként többen is azt mondják, hogy ez a modell az utolsó igazi Civic, mert a következő generációknak már nem volt olyan jó az összeszerelési minősége, mint ennek. 

A Hondától megszokott és elvárt vezetési élményt nyújtja az autó. A motor szeret forogni és forgatni is kell a tempósabb haladáshoz, de a hétköznapokban teljesen normálisan használható és nem is fogyszt sokat, vegyes használat mellett kb. 6.5 litert mutat a computer. A 6 sebességes váltót kapcsolni zseniális érzés, ezt meg is szoktuk a Hondától, de nem lehet megunni. A futóműve sportos, talán túlságosan is. Nem hiszem, hogy az átlag Civic használóknak szüksége lenne egy ennyire kemény és feszes futóműre, főleg a Type-R létezése mellett, de az tény, hogy fantasztikusan lehet vele kanyarodni.

A Civic 9. generációját 2016-ig gyártották, éves szinten pedig stabilan 300 ezer példány felett adtak el belőle. Jelenlegi áruk 2.9 és 6.9 millió forint között mozog a használtautó piacon évjárattól és felszereltségtől függően.

Szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 6L Ibiza lett a Seat egyik legsikeresebb autója. 

A 2001 és 2008 között gyártott 3. generációs modellből évente 150 és 180 ezer darab között adtak el. 

De minek köszönhető ez a hatalmas siker?

Talán, mert az a Walter Maria de Silva nevű úriember dizájnolta meg ezt az időálló formát, aki a 156-os Alfát is rajzolta. Így kapott a nép egy olaszosan dögös, mégis megbízható, jó minőségű motorokkal szerelt autót.

Ha jól számoltam, akkor 11 féle motorral szerelték a németek ezt az autót. Itt aztán volt választék, nem úgy, mint manapság. Például az 1.4-es szívóbenzines motort 3 féle kivitelben lehetett kapni: 75, 86 és 100 lóerős erőforrásokkal. Említésre méltó az Ibiza Cupra 1800 köbcentis turbóbenzinese is, a maga 160, vagy 180 lóerejével (igen, ebből is több verzió volt).

Az autó 2006-ban kapott egy faceliftet, itt lett a 75 lóerős 1.4-es motorból egy 86 lóerős fenevad, de a legnagyobb változást inkább a szemeinkkel tapasztaljuk. A csomagtér ajtó eddig jobb szélén elhelyezkedő Ibiza feliratot középre csúsztatták és a hátsó lökhárító dizájnán is módosítottak, ezzel sportosabbá téve az autó farát. Az orrán is történt változás, ugyanis egy sokkal agresszívebb kinézetű első löhárítót kapott, mint a ráncfelvarrás előtti modellek.

Az autó belterében nincs semmi említésre méltó. Sok féle felszereltséggel árulták, az extrásabb darabok multifunkciós kormányt és sportüléseket is kaphattak, de ez az autó nem erről szól.

Hogy miért mondom ezt? Mert ezt az autót vezetni kell! Kategóriájához képest meglepően sportosra hangolták a futóművét, ennek köszönhetően jól fekszi az utat, nem jön zavarba néhány tempósabban bevett kanyartól sem. A féket is jellemzően túlméretezték gyárilag ezeknél a modelleknél, ezért ezekkel se lesz gond, bár én ezt a túlméretezés szót nem szeretem használni, sose fogjuk azt mondani egy fékre, hogy túl jól fog, de ez a fék tényleg bőven kielégíti a kasztni igényeit.

Ekkora motorválasztékból nyilván mindenki eltudja dönteni, hogy mire van szüksége, én ehhez annyit tanácsolnék , hogy a legkisebb, 3 hengeres motorokat kerülném, benzinesből és dízelből is. Nekem volt ilyen autóm 1.4-es, 75 lovas benzinmotorral és nehezen hinném el, hogy egy ennél is gyengébb változat kényelmesen használható lenne a mindennapokban. Az én lábam alatt ez a motor kb. 6 és 7 liter között fogyasztott vegyes használat mellett.

Az autó ára főleg motor és felszereltség függő, az említett 1400 köbcentis benzinesekből 600 000 forinttól már kilehet fogni az értelmesebb darabokat. A még sportosabb vezetési élményre vágyók Ibiza Cuprái pedig kb. 2 000 000 forinttól érhetőek el a használtautó piacon.

Facebookon találkoztam ezzel a nem mindennapi hirdetéssel, amiben egy teljesen hitelesen felmatricázott rendőrautót hirdetnek.

Az eladó azt írja, hogy filmek forgatásánál használták az autót és a forgalomból véglegesen kivonták. A képek alapján azért egy takarítás nem ártana neki, de valljuk be, nem sok olyan gyerekkori álmunk van, ami 350 000 forintból megvalósítható lenne. Ráadásul a haverokat is jól meglehetne vele szivatni.

Tengermély tisztelettel köszöntök mindenkit életem első blogján!

Bár egyelőre anonim módon szeretném művelni ezt a szakmát, mégis úgy érzem, hogy pár szóban azért illene bemutatkoznom.

Szóval... az én nevem Márk és ebben a pillanatban 19 éves gimnazista vagyok. Kb. 11 éves lehettem, amikor jó apám azt mondta, hogy mutat nekem egy király filmet, pontosabban filmsorozatot. Ez természetesen a Halálos iram volt, hogy melyik részt láttam először, arra már nem emlékszem, de arra igen, hogy az Ötödik sebesség volt sokáig a kedvenc részem (később ezt a pozíciót átvette a Tokyoi hajsza). Hogy miért meséltem el ezt a teljesen hétköznapi storyt az életemből? Mert akárhogy is, de ez a pár film határozta meg az autók iránti ízlésem. Bár szinte minden gyártónál akad legalább egy-két olyan modell, amire azt mondom, hogy: "Na, ez jöhetne a garázsba!", mégis a Japán autók felé húz legjobban a szívem. Sean és DK harcán túl talán ez azért is lehet, mert az első kocsi amiben ültem, édesapám 3 ajtós 4. gen. Civice volt. Én sajnos egyáltalán nem emlékszem erre az autóra, de a szüleim elmondása szerint kakas kis gép volt az 1.5-ös benzin motorral, főleg abban az időben. Visszatérve a Vin Diesel mániámra, 11-12 éves koromban nyilván nem vezethettem még autót, bármennyire is szerettem volna leutonázni a filmekben látott menő versenyeket.

Ekkor azonban képbe került a nagymamám 50 köbcentis Honda Dio robogója, amit folyamatos szülői felügyelettel lovagolhattam az erdő széli földúton. Ez a dolog kb. 2-3 év alatt odáig fajult, hogy Bálint cimborámmal szeltük a földutakat az 50-es csatagépekkel reggeltől estig. Kezdésnek ezek a kis robogózások zseniálisak voltak, de ahogy telt az idő egyre több lóerőre vágytam és már a 2 ütem szúnyog hangját is kezdtem unni (mielőtt bárkit megsértenék, szertném tisztázni hogy ezt a szúnyog hangot szigorúan a 125 köbcenti alatti 2 ütemű motorkerékpárok hangjára értem, ami efelett van, az egy teljesen más kávéház). Végül 16 évesen elmentem nyári munkára és tavasszal meg is tudtam venni a kiszemelt Pitsterpro X4-et, ami egy 125 köbcentis 4 ütemű pitbike volt. Na ez már 1 fokkal komolyabb volt. Főleg a hangja varázsolt el, mivel valamelyik előző svájci orvos tulaj belenyúlt kicsit a gyújtásba és ennek köszönhetően gyönyörű szép villámokat köpött a jármű, mindezt fergeteges durrogás és csattogás kíséretében. Ezzel a mini szörnyeteggel kemény 1 évig voltam a falu legmenőbb motoros sráca (nem mintha hatalmas versengés lett volna ezért a címért).

Kissé nehezen, ugyanakkor jó áron eladtam a pitbikeot és mivel időközben betöltöttem a 17. évem, már jöhetett is az első autóm, egy hozzám hasonlóan 2003-as évjártú Seat Ibiza. Most ezt nem fejteném ki bővebben, úgyis írok majd hamarosan erről a csodáról. Jelenleg pedig egy Mazda-3-nak vagyok a boldog tulajdonosa és terveim szerint ez még 2-3 évig így is fog maradni.

Első körben ezeket találtam fontosnak megosztani magamról, az pedig, hogy milyen cikkek várhatók a jövőben, legyen meglepetés (annyit elárulok, hogy egy Mk3 RS Focusról biztosan lesz anyag).

Ha bárkinek van valami kérdése arra szívesen válaszolok és ez a későbbiekben is igaz lesz. Köszönöm annak aki végig olvasta és mindenkinek boldog újévet kívánok!